img

Fehér mágia

A fehér mágia egy pozitív energia amit magunk irányítunk és használunk egy adott személy vagy az egész emberiség jólétének az elérésére. A középkori meghatározása szerint, a mágia a mágikus módszereknek, technikáknak és eljárásoknak egy sorozata, aminek a célja, hogy hasson az emberekre és az eseményekre.

Forrás

Ursula Sontheil - Shipton anyó

Shipton anyó/anya 1488-ban született Norfolkban, 1561-ben halt meg Clifton-ban, Yorkshire-ben. Nostredamus kortáras volt halála előtt 5 évvel húnyt el ő is. Shipton anyaként vált ismertté, prófétaként tisztelték, aki királyok halálát, az automobilt, a telefont és a tengeralattjárót jósolta meg többek között. Részletes leírást adott a jövőről. Képessége futótűzként terjedt szerte Angliában és százával keresték meg, hogy meghallgassák gyakran rejtélyes kétsorosait. Knaresborough-ban, a yorkshire-i Nidd folyónál ma is megtekinthető a barlang, ahol valamikor Shipton anya, eredeti nevén Ursula Sontheil fogadta híveit.

Forrás

Shipton anyó barlangja

A barlang helye térképen
Hivatalos oldal

Néhány prófécia

Szerte a világon emberek gondolatait fog repülni
Gyorsan, mint egy szempillanat.
És víz nagy csodákat tesz (na ez mit jelenthet?)
Milyen furcsa.  És mégis, akkor valóra válik.

----

Keresztül tornyosuló hegyeken büszke embere lovagolni fognak
de nincs ló vagy szamár ami mozogna az oldalán.
A víz alatt, a férfiak járnak majd
Járni fognak, aludni fognak és beszélgetni.
És a levegőben ember lesz látható
Fehér és fekete, meg zöld

----

Mert azok a csodálatos távol napokban
A nők őrület fogja el
A ruha, mint a férfiaké, és a nadrágot visel
És levágta a hajfürtöket
Úgy megyek lovaglóülésben a pimasz
Mivel a boszorkányok most nem seprőt használnak.

----

Még több prófécia itt

Jövendőmondás

A jövendölés vagy jóslat egy bizonyos esemény jövőbeni bekövetkezésére vonatkozó kijelentés vagy állítás. Egy ilyen kijelentés valóságtartalma szerint lehet tudományos vagy tudománytalan és az általános szóhasználatban környezetének megfelelően különböző elnevezések használatosak. Ilyenek a tudományos elméletek, paradigmák, feltételezések, hipotézisek, előrejelzések, jövőkutatás, véleménykutatás, stb az egyik oldalon, s divináció, jóslás, prófécia, jövendőmondás a másik oldalon. A jövendölés maga alapvető emberi szükségletként jelentkezik az emberiség tudatának kifejlődése óta. A téridő negyedik dimenziója egyirányúságából való kitörés vágya jelenti e szükséglet alapját. A történelem során minden civilizációban az adott kornak és egy közösség kultúrájának megfelelő módszerek alakultak ki a jelen és jövő közötti fátyol fellebbentésére. A korábbi szent emberek, sarlatánok és jósok helyét modern korunkban a tudósok vették át. A korábbi általánosba vetett hit helyett a részlet értelmére való hivatkozás sok esetben csupán biztonságérzetünket javítja, a jövő nagy képébe illő tényleges eredmények felmutatása helyett. (Például, az a tény, hogy évtizedes küldetésre tudunk űrhajókat küldeni távoli bolygók tanulmányozására, mit tud mondani arról, hogy időközökben nem robbantjuk-e fel magunkat valami ideológia alapján?) Megjegyzendő, hogy a jövendölés igazságtartalma (az hogy egy adott jövendölés ténylegesen bekövetkezik-e vagy sem) nem szükségszerűen következik tudományos, vagy tudománytalan mivoltából, s még környezetéből sem, azt csupán utólagos megfigyelés döntheti el. Adatok, vagy követhető gondolatmenet hiányában az előrejelzés tudománytalannak tekintendő.

A jövendőmondás létének elfogadása feltételezteti a jóslásban hívőkkel, hogy a jövő a múltbeli történések – ha tetszik – tetteink következménye, azaz egyénre jellemző sorsunk van, amiről tőlünk magasabrendű erők, (fény)lények(?), Isten(?) tud, és amelyeket ezek közölni is szándékoznak velünk. Ma már biztosan állítja a tudomány, hogy az idő nem egy lineáris fogalom.
A jóslás fajtái
Dodona (Kr. e. V. század körül): Az epeirosi Dodonában, Zeus Dodonaios (Pelasgios) és felesége, Dióne adták a jóslatokat az embereknek. A dodonai kultusz papjai (Selloi) soha nem mosták le a lábukról a port és a földön aludtak, mert így akarták kifejezni a kapcsolatukat a földanyával. Ugyanis a földistennő adta a jóslatokat. A papnők neve a pelaidészek volt ami a görög galamb szóból származott. A dodonai kultuszokban gyakran találni galamb ábrázolásokat.
A jóshely középpontjában egy tölgyfa állt. Az emberek a kérésüket egy bronzlemezre vésve adták be a jósdának, ahol a papok a szent tölgyfa susogása alapján válaszoltak neki.
Delphoi: a földből kiáramló gázok hatására a papnő (Püthia) hallucinációiban látta meg a kérdező emberek sorsát, és felelt kérdéseikre.
Manapság is léteznek jósok/jövendőmondók majdnem teljesen titokban. Egyetlenegy ember tudhatja egy jósról, hogy jós, ez az egy ember pedig az igaz szerelme, akivel megjósolta a házasságát. A jósok csak egyszer lesznek szerelmesek, és a szerelemükhöz örökké hűségesek maradnak, még ha az a szerelem viszonzatlan is.

Forrás

További cikkek

Nostradamus

Michel de Nostredame, vagy latinosított nevén Nostradamus, (Saint Rémy, Franciaország, 1503. december 14. – Salon, Franciaország, 1566. július 2.) a francia reneszánsz neves alakja; IX. Károly francia király udvari orvosa, képzett csillagász-asztrológus, misztikus jós (látnok),(gyógyszerész). Kortársai körében nemcsak pestisdoktorként, hanem látnokként is ismert volt, utóbbi tevékenysége alapozta meg máig tartó hírnevét. Az emberiség jövőjére vonatkozó jóslatai, melyeket A próféciák (más néven (A) Centuriák) c. könyvében hozott nyilvánosságra, sokak szerint ugyanis teljesültek, illetve teljesülnek. Ráth-Végh István kultúrtörténész a következőket írja róla:
„Nostradamus talán az egyik legrejtélyesebb ember, aki valaha élt: Előre kell bocsátanom, hogy Nostradamus nem volt csillagjós. Ámbár tudományosan képzett csillagász volt, a számításokat úgyszólván csak keretként használta fel, és kitöltötte hozzájuk kapcsolódó látomásaival.” (A varázsvessző, Rejtélyek és talányok c. fejezet, 386. o.)

A próféciákról

A próféciák, mely mű az idők során több, egyre bővülő kiadást ért meg, négysoros (ritkábban hatsoros) versekből áll, ezek a jósversek, melyeket Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott. Néha emiatt magát a könyvet is (A) Centuriáknak nevezik. A centuriák mellett a könyv egyéb, nem jóslat célzatú verseket is tartalmaz (ezek általában nem négy, hanem hat sorosak); ilyen például egy „ajánlás” jellegű vers, illetve A próféciák két első verse.
Nostradamus látomásai már több éve tartottak, míg arra kezdett gondolni, hogy ezek mások számára is fontosak lehetnek.
A könyv több, egyre bővülő kiadást ért meg. Első kiadása 1555-ben jelent meg Lyonban (ennek minden példánya elkallódott); a második 1557-ben jelent meg, és mint erről a próféciák címlapja értesít, az elsőhöz képest 300 új verset tartalmaz. Nostradamus a II. kiadás megjelenése után sem fejezte be a versek írását, 1558-ra még további háromszáz verset írt (VIII.-X. centuria). Ezeket az (egy évvel később meghalt) II. Henrik királynak szóló ajánlással látta el és neki elküldte; de életében nem jelentek meg. Posztumusz kiadás formájában, melyet Nostradamus rokonai és Chavigny állították össze, 1568-ban jelentek meg, Benoit Rigaud nyomdájában.
Könyve bevezetőjéhez csatolt egy levelet, melyet fiának, Caesarnak írt (ld. itt).
A csillagjóslás fénykorában született művet, melynek verseit azóta is számtalan kiadványban jelentették meg és értelmezték, kritikusai szerint homályos megfogalmazásuk folytán akár sokféle történelmi eseményre is lehetett és lehet vonatkoztatni.

Forrás

Jóslásfajták - Tarot kártyajóslás

A tarot egy 78 lapból álló kártyacsomag, melyet kártyajátékra és jóslásra használnak. A kártyák egyik oldalán szimbolikus képek találhatók, a másik oldaluk egyforma színű és mintázatú.

A tarot története

A tarot kártya eredete ismeretlen. Vélhetően Keletről származik, cigány jövendőmondók, egyiptomi mamelukok és mór hódítók terjeszthették el Európában. Az első írásos feljegyzés a kártya létezéséről 1442-ből vagy 1390-ből származik.

Néhány érdekesség a tarot eredetéről

A tarot keletkezéséről megoszlanak a vélemények. Vannak, aki Atlantisz ősi tudását vélik benne „felfedezni” de sokan csak egy egyszerű, szórakoztató jóskártyának tekintik. . A kártyákról elsőnek egy, 1377-ben keltezett dokumentumban tettek említést, melyben betiltották a kártya használatát. Ennek ellenére a terjedését nem tudták megállítani, és a világ nagyobb városaiban rövid időn belül ismertté vált. Ismerve a középkor kommunikációs szokásait, és figyelembe véve a könyvnyomtatás hiányát, ez nem volt elhanyagolható tényező akkoriban. A mai játékkártyák szerzetileg sok hasonlóságot mutatnak a tarot lapjaival. A kisarkánum négy színe a legtöbb mostani játékkártyajátékban is megtalálható. A nagyarkánum Bolond kártyája mára dzsókerként vált ismertté.
Nagy a hasonlatosság a tarot, és egy Indiából származó cigánykártya, vagy vetőkártya között. E kártya szimbólumrendszere generációkon át szájhagyomány útján terjedt, akárcsak a kártyavetés tudománya. Különös figyelmet fordítva arra, hogy az avatatlanok ne nyerjenek betekintést. A fent említetteken kívül más kapcsolat nem áll fent a két kártya között, kivéve, ha lealacsonyítva a tarot tudását, jóskártyaként fogadjuk el.
Egy másik történet szerint Mózes az egyiptomi papok által őrzött titkot, a tarot képében vitte magával Izrael népének kivonulásakor, Palesztinába. Ezt alátámasztani látszik az a szoros kapcsolat, amely a tarot és a Kabbala, valamint a héber ábécé között kétségkívül rejlik. Ilyen párhuzam a nagyarkánum 22 lapja és a 22 héber betű, de a betűk és a lapok közötti kapcsolat is. A Kabbala a 10 különleges isteni tulajdonságot ábrázoló szefírája alkotta köröket, a 22 beavatási út köti össze. A 22 út az isteni tulajdonságokkal összhangban épp úgy megtalálható a héber ábécében, mint a TAROT Nagy Arkánumának lapjain. Ez értelmezhetjük úgy, hogy tarot mutatja az utat a Kabbala világába.

Forrás