Shipton anyó/anya 1488-ban született Norfolkban, 1561-ben halt meg Clifton-ban, Yorkshire-ben. Nostredamus kortáras volt halála előtt 5 évvel húnyt el ő is. Shipton anyaként vált ismertté, prófétaként tisztelték, aki királyok halálát, az automobilt, a telefont és a tengeralattjárót jósolta meg többek között. Részletes leírást adott a jövőről. Képessége futótűzként terjedt szerte Angliában és százával keresték meg, hogy meghallgassák gyakran rejtélyes kétsorosait. Knaresborough-ban, a yorkshire-i Nidd folyónál ma is megtekinthető a barlang, ahol valamikor Shipton anya, eredeti nevén Ursula Sontheil fogadta híveit.

Forrás

Shipton anyó barlangja

A barlang helye térképen
Hivatalos oldal

Néhány prófécia

Szerte a világon emberek gondolatait fog repülni
Gyorsan, mint egy szempillanat.
És víz nagy csodákat tesz (na ez mit jelenthet?)
Milyen furcsa.  És mégis, akkor valóra válik.

----

Keresztül tornyosuló hegyeken büszke embere lovagolni fognak
de nincs ló vagy szamár ami mozogna az oldalán.
A víz alatt, a férfiak járnak majd
Járni fognak, aludni fognak és beszélgetni.
És a levegőben ember lesz látható
Fehér és fekete, meg zöld

----

Mert azok a csodálatos távol napokban
A nők őrület fogja el
A ruha, mint a férfiaké, és a nadrágot visel
És levágta a hajfürtöket
Úgy megyek lovaglóülésben a pimasz
Mivel a boszorkányok most nem seprőt használnak.

----

Még több prófécia itt

Michel de Nostredame, vagy latinosított nevén Nostradamus, (Saint Rémy, Franciaország, 1503. december 14. – Salon, Franciaország, 1566. július 2.) a francia reneszánsz neves alakja; IX. Károly francia király udvari orvosa, képzett csillagász-asztrológus, misztikus jós (látnok),(gyógyszerész). Kortársai körében nemcsak pestisdoktorként, hanem látnokként is ismert volt, utóbbi tevékenysége alapozta meg máig tartó hírnevét. Az emberiség jövőjére vonatkozó jóslatai, melyeket A próféciák (más néven (A) Centuriák) c. könyvében hozott nyilvánosságra, sokak szerint ugyanis teljesültek, illetve teljesülnek. Ráth-Végh István kultúrtörténész a következőket írja róla:
„Nostradamus talán az egyik legrejtélyesebb ember, aki valaha élt: Előre kell bocsátanom, hogy Nostradamus nem volt csillagjós. Ámbár tudományosan képzett csillagász volt, a számításokat úgyszólván csak keretként használta fel, és kitöltötte hozzájuk kapcsolódó látomásaival.” (A varázsvessző, Rejtélyek és talányok c. fejezet, 386. o.)

A próféciákról

A próféciák, mely mű az idők során több, egyre bővülő kiadást ért meg, négysoros (ritkábban hatsoros) versekből áll, ezek a jósversek, melyeket Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott. Néha emiatt magát a könyvet is (A) Centuriáknak nevezik. A centuriák mellett a könyv egyéb, nem jóslat célzatú verseket is tartalmaz (ezek általában nem négy, hanem hat sorosak); ilyen például egy „ajánlás” jellegű vers, illetve A próféciák két első verse.
Nostradamus látomásai már több éve tartottak, míg arra kezdett gondolni, hogy ezek mások számára is fontosak lehetnek.
A könyv több, egyre bővülő kiadást ért meg. Első kiadása 1555-ben jelent meg Lyonban (ennek minden példánya elkallódott); a második 1557-ben jelent meg, és mint erről a próféciák címlapja értesít, az elsőhöz képest 300 új verset tartalmaz. Nostradamus a II. kiadás megjelenése után sem fejezte be a versek írását, 1558-ra még további háromszáz verset írt (VIII.-X. centuria). Ezeket az (egy évvel később meghalt) II. Henrik királynak szóló ajánlással látta el és neki elküldte; de életében nem jelentek meg. Posztumusz kiadás formájában, melyet Nostradamus rokonai és Chavigny állították össze, 1568-ban jelentek meg, Benoit Rigaud nyomdájában.
Könyve bevezetőjéhez csatolt egy levelet, melyet fiának, Caesarnak írt (ld. itt).
A csillagjóslás fénykorában született művet, melynek verseit azóta is számtalan kiadványban jelentették meg és értelmezték, kritikusai szerint homályos megfogalmazásuk folytán akár sokféle történelmi eseményre is lehetett és lehet vonatkoztatni.

Forrás